Az első- és második filmes rendezők alkotásai egy közös ívet rajzolnak ki a mai világ társadalmi, kulturális és személyes határhelyzeteiről. Lengyelországtól Franciaországon és Pakisztánon át Oroszországig, Portugáliáig, Finnországig és Mexikóig – emberek küzdenek azzal, hogyan maradhatnak önazonosak, miközben körülöttük minden változik.

Lisszabonban a járvány idején hajléktalanok közössége születik meg egy sportcsarnok falai között, bizonyítva, hogy az emberi szolidaritás még a krízisben is képes virágozni. Másutt egy apa küzd családja összetartásáért, egy lány a tűzvészek sújtotta Galíciában keresi helyét természet és ember kapcsolatában, egy mexikói tinédzser a nemváltás folyamatában fedezi fel önmagát. Egy finn férfi magányban született művészete a szabadság és önazonosság csendes himnusza, míg Moldovában egy nő élete a női szerepek, az álmok és a közösségi felelősség feszültségét tárja fel. Varsó utcáin egy indiai bevándorló kutatja a másság és az elfogadás határait, míg Franciaországban a tabuként kezelt anyai erőszak mögé próbál bepillantani egy dokumentumfilm. A képek egy pakisztáni fotóstúdióban a társadalmi helyzet és a vágyak lenyomataivá válnak, Oroszországban pedig egy fiatal nő kameráján keresztül látjuk, ahogy egy generáció az összeomló világban próbál új identitást találni.