“Emlékszünk arra, amikor elvitték az édesanyánkat egy téli éjszaka a házunk udvarából. Emlékszünk, mert csak évekkel később láttuk újra. Emlékszünk arra, hogy megszökött a menetből, és hozott két almát. Emlékszünk, mert akkor már napok óta nem ettünk. Emlékszünk a sok halottra. Hogy mindenhol ott vannak az utcán. Nem nagyon tudjuk elfelejteni." A fiatalok olyan idős emberekkel beszélgettek, akiknek még saját emlékeik vannak a második világháború idejéről. Az ő történeteik alapján, a fiatalok részvételével készült el a film.