holland

Aliona van der Horst 25 éves filmkészítői tevékenysége során számos díjat kapott filmjeiért. Legutóbbi alkotása, a Fordulj a Nap felé (2021), a történelemmel és az emlékezéssel foglalkozik egy apja múltját kereső lány történetén keresztül, és az archív felvételek művészi felhasználása miatt sok szakmai elismerést kapott. A Love is Potatoes (2017), egy első személyben elmesélt dokumentumfilm, amely a posztemlékezetről szól a kortárs Oroszországban. Két másik filmje, a Water Children és az After the Spring of '68 szintén személyes hangvételű filmek. Filmjei azt a kérdést járják körül, hogyan alakítják a hétköznapi emberek életét a nagy történelmi események. Eddig Barcelonában, Kijevben és Belgrádban rendeztek filmjeiből retrospektív vetítéseket. Tagja az AMPAS dokumentumfilmes szakosztályának és az Európai Filmakadémiának. Egyik alapítója a DOCMAKERS nevű kollektív tulajdonú holland filmgyártó cégnek. 

Heddy Honigmann a világ egyik legjobb dokumentumfilmesének számít. Filmjei (rövid- és játékfilmek, rövid és egész estés dokumentumfilmek) az egész világot bejárták, továbbá számos rangos díjat és méltatást kaptak a teljesség igénye nélkül olyan helyeken, mint Toronto, a New York-i MOMA, Párizs, Berlin, Lisszabon, Minneapolis, Barcelona, Madrid, Valencia, Ontario, Utrecht, Graz, Chicago, Berkeley. Több életműdíj kitüntetettje, többek között az IDFA Élő legenda díja (2013), a Dortmund Legjobb dokumentumfilmnek járó kitüntetése (2013), a Hot Docs Kiemelkedő teljesítményért járó díja (2007), a San Francisco-i Filmtársaság Golden Gate Persistence of Vision-díja (2007), a hollandiai Humanista Szervezet J. Van Praag díja (2005) a Theszaloniki Filmfesztivál Dokumentumfilmkészítés művészetéért tanúsított hozzájárulás díja (2004), és a Televíziós Kulturális Filmek Holland Nemzeti Alapja jóvoltából a teljes életművéért odaítélt holland Jan Cassies-díj (2003).

Ruud Lenssen független dokumentumfilm-készítő. A Rotterdami Filmakadémián tanult 2007 és 2010 között, valamint Belgiumban a LUCA Művészeti Iskolában 2013 és 2016 között. Dokumentumfilmjeiben a társadalmi vonatkozású témákat ötvözi egyéni stílusvilágával.

Heddy Honigmann a világ egyik legjobb dokumentumfilmesének számít. Filmjei (rövid- és játékfilmek, rövid és egész estés dokumentumfilmek) az egész világot bejárták, továbbá számos rangos díjat és méltatást kaptak a teljesség igénye nélkül olyan helyeken, mint Toronto, a New York-i MOMA, Párizs, Berlin, Lisszabon, Minneapolis, Barcelona, Madrid, Valencia, Ontario, Utrecht, Graz, Chicago, Berkeley. Több életműdíj kitüntetettje, többek között az IDFA Élő legenda díja (2013), a Dortmund Legjobb dokumentumfilmnek járó kitüntetése (2013), a Hot Docs Kiemelkedő teljesítményért járó díja (2007), a San Francisco-i Filmtársaság Golden Gate Persistence of Vision-díja (2007), a hollandiai Humanista Szervezet J. Van Praag díja (2005) a Theszaloniki Filmfesztivál Dokumentumfilmkészítés művészetéért tanúsított hozzájárulás díja (2004), és a Televíziós Kulturális Filmek Holland Nemzeti Alapja jóvoltából a teljes életművéért odaítélt holland Jan Cassies-díj (2003).

A belga dokumentumfilmes Daniel Lambo íróként kezdte a munkásságát, színházaknak, tévében és filmekben dolgozott. Rendezőként kezdett csak el érdeklődni a társadalmi témák iránt. Újszerű, ösztönös és elhivatott filmes munkájához saját produkciós irodát is indított Lambo Films néven.

Ton van Zantvoort a holland Bredában végzett a Vizuálisművészetek Akadémián 2003-ban, és most rendezőként, operatőrként és vágóként dolgozik. Filmjeit számos fesztiválon vetítették és közvetítette a VPRO, az ARTE/ZDF és az Al Jazeera. Egészestés dokumentumfilmjein kívül készített még jónéhány rövidfilmet. Továbbképzéseket tart, illetve zsűritag volt több nemzetközi filmfesztiválon és a Panasonic International-nél is.

A belga dokumentumfilmes Daniel Lambo íróként kezdte a munkásságát, színházaknak, tévében és filmekben dolgozott. Rendezőként kezdett csak el érdeklődni a társadalmi témák iránt. Újszerű, ösztönös és elhivatott filmes munkájához saját produkciós irodát is indított Lambo Films néven.

Hans Pool holland filmrendező és operatőr, aki újságírói megközelítésű filmeket készít. Holland nyelvet és irodalmat tanult az Amszterdami Egyetemen, majd a Hágai Királyi Művészeti Akadémia Audiovizuális Tervezés tanszékén operatőrnek és filmrendezőnek tanult. Filmjei gyakran foglalkoznak az újságírás és a média hatásaival, illetve politikai kérdésekkel.

Maasja Ooms a 1990-es évek elején végezte el az egyetemen a fotós és filmes képzést. Tizenöt éves operatőri munkássága után vágóként is elkezdett dolgozni.