November 11. és 19. között Budapesten és hét vidéki városban rendezik meg a Verzió Filmfesztivált. A Verzió idei szlogenje, az „Együtt létezünk” közös gondolkodásra invitál: miként tudunk együtt élni világunk törései, konfliktusai és kihívásai közepette? A nyitófilm a Sundance-különdíjas Együttélés, na persze… egy izraeli–palesztin stand-up-komikus portréja.
November 11. és 19. között rendezik meg a 22. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. A fesztiválfilmek ismét érzékeny témák feldolgozására invitálják a nézőket, bemutatva az Ukrajna, Gáza, Szudán és Irak háború sújtotta területein élők történeteit. A háború rettenetes következményein túl a Verzió idei filmjei a látszólag békében élő társadalmak problémáit is kihangosítják. Egy-egy film segítségével fókuszba kerül a klímaváltozás, a gyári munkások jogfosztottsága, a nemek közti egyenlőtlenség, az alkoholizmus és az itthon is égetően aktuális gyermekvédelmi kihívások. A filmek a problémák tematizálásán túlmenve megküzdési lehetőségeket is kínálnak és árnyaltabb gondolkodásra késztetnek bennünket. A nacionalizmus erősödésének és a politikai propaganda működésének megértését történelmi párhuzamok segítik, ehhez nyújtanak támpontokat a fesztivál archív felvételekkel dolgozó dokumentumfilmjei.
A női perspektíva tovább erősödik: idén a filmek több mint felét női rendezők jegyzik.
Az idei nyitófilm, az öt éven át forgatott Együttélés, na persze…(Coexistence, My Ass!) főszereplője Noam Shuster Eliassi izraeli aktivista, stand-up-komikus. Noam egy kétnyelvű, izraeli–palesztin faluban, az ország egyetlen szándékosan integrált közösségében nőtt fel. Idővel azonban kiábrándult a hagyományos békeaktivizmusból, a stand-up felé fordult, műsora gyorsan figyelmet keltett az egész Közel-Keleten. Éles szatirizmusával arra készteti közönségét, hogy szembenézzenek a nehéz igazságokkal, amelyek nem mindig viccesek, de emlékeztetnek arra, hogy a valóság más nézőpontból is értelmezhető. A film az idei Sundance-fesztiválon elnyerte a zsűri különdíját.
A világ minden kontinenséről érkező díjnyertes versenyfilmek nem csupán eseményeket dokumentálnak, hanem olyan embereket mutatnak be, akik saját kezükbe veszik sorsuk alakítását. A teljes program október közepén lesz elérhető, addig is következzen néhány kiemelt film.
Két ukrán mentőslány a főhőse a Kuba és Alaszka (Cuba & Alaska) című filmnek, akik a barátságukból merített energiával és humorral dokumentálják a frontvonal durva helyzeteit.
Igazi túlélő a Rasíd, a szindzsári fiú (Rashid The Boy From Sinjar) címszereplője, aki az Iszlám Állam terrorszervezet fogságából kiszabadulva hazakerül családjához. De milyen jövő várhat rá jazidi kisebbségiként az újjáépülésért küzdő Irakban?
Az idei Berlinalén két díjat is nyert Kartúm (Khartoum) öt ember összefonódó sorsán keresztül mutatja be a szudáni polgárháborút.
A norvég film valódi ikonja a nyolcvanéves Vibeke Løkkeberg, aki Hosszú út a rendezői székig (The Long Road to the Director's Chair) című filmjében ötven éve készült felvételek kincsesládáját tárja fel: hiteles történeteket mutat be nőkről, akik a férfiak uralta iparágban próbáltak meg érvényesülni.
A fesztivál programja nem lehet teljes magyar dokumentumfilmek nélkül: Haragonics Sára egy családi traumáról, édesanyja halálának feldolgozásáról készítette Szia Sári! című filmjét.
A Verziós vetítéseket idén is számos dokumentumfilmes szakmai program, beszélgetés, kiállítás és koncert kíséri. Programhelyszínek: Trafó, Toldi mozi, Művész mozi, Blinken OSA Archivum, CEU Budapest, Francia Intézet. A jegyeladás október végén indul.
22. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál
2025. november 11-19., Budapest
2025. november 11-19. Pécs, Szeged, Kecskemét, Veszprém, Miskolc, Szombathely, Debrecen
2025. november 20-30., online
A Verzió Filmfesztivált a nonprofit Verzió Film Alapítvány és a Blinken OSA Archivum szervezi, főtámogatója pedig a Kreatív Európa Média program. Az alapítók célja az volt, hogy az országban elsőként létrehozzanak egy olyan kreatív fórumot nemzetközi dokumentumfilmek számára, amely központi témájának az emberi jogi ügyeket tekinti.