Figyelembe véve azt a közeget, amelyekben világszerte számos egyetem napjainkban működni kényszerül, a Verzió diák- és elsőfilmes programja fontosabb a fesztivál üzenete szempontjából, mint valaha. Mikor az emberi jogokat számtalan módon érik támadások, az akadémiai szabadság alapvető joga kiemelt fontossággal bír számunkra Budapesten, ahol több különböző színtéren és módon támadják. Ehhez hasonló probléma a világ megannyi pontján jelen van, és különösen aggasztó az a jelenség, hogy egyre több egyetemen, iskolában, köztük a filmes oktatásban igyekeznek kontrollt gyakorolni és cenzúrával élni. A tanításhoz, kutatáshoz és akadémiai közegben folytatott diskurzushoz való jog alapvető, történjen ez szavak vagy képek útján. Jelen programnak is elengedhetetlen feltétele, hiszen a szekcióban szereplő filmek egyetemi tanulmányok szerves részeként készültek.
A Verzió diák- és elsőfilmes programja egy feltörekvőben lévő, de gyakran mellőzött generációnak biztosít fórumot, akiknek nagyon fontos, hogy meghalljuk a hangját, mint ahogy az is, hogy részt vegyenek a társadalmi és politikai döntéshozatalban, és a filmgyártásban. A válogatásban egytől-egyig különleges filmek szerepelnek, amelyeknek alkotói fiatal koruk ellenére értő szemmel vizsgálják az emberi természetet.
Ebben az évben 10 rövid és egészestés dokumentumfilm szerepel a diák- és elsőfilmes programban, amit 19 országból érkezett 27 nevezés közül válogattunk ki. Földrajzilag és tematikusan is nagyon sokféle történetet dolgoznak fel: van itt ENSZ-gyakornok, aki felhasználja a lehetőséget a gyakornokok kizsákmányolásának bemutatására, komikus végeredménnyel; a Közép-Európai Egyetem diákjainak egy csoportja, akik úgy próbálnak kiállni az országból kiűzetésre ítélt alma materük mellett, hogy szabadegyetemet szerveznek a Kossuth téren; filozofikus elégia az elhúzódó kolumbiai fegyveres konfliktus áldozataiért, amely megszólaltatja családtagjaikat; az 1968-as Prágai Tavasz újfajta megközelítése és emlékezete személyes családi történetek és amatőr fényképek alapján; egy csonka családból származó, kevés lehetőséggel rendelkező vidéki magyar lány a felnőttkor küszöbén, aki csak egy militarista ifjúsági közösségben talál támaszra; egy ukrán kamaszlány, aki megleli életcélját, amikor megragadja a kamerát; egy indiai falu lakói, akik az aszállyal és más nehézségekkel küzdenek, ám egyikük megpróbál fordítani a sorsukon azzal, hogy kutat ás; egy vidéki burmai fiú portréja és küzdelmei a nagyvárosban; egy tizenéves pár egy lett faluban, akik a nagymama segítségével próbálnak szülőként helyt állni, de aztán anyagi okokból a városba költöznek, és ezzel megszakítják a családi kötelékeket; végül egy afrikai származású, ám nacionalista gondolkodású orosz gazdálkodó portréja, amely izgalmas megközelítésből tárgyalja az identitás és valahova tartozás kérdését.
Egy elszánt fiatal filmes kezében a film olyan hatékony médium lehet, ami pozitív társadalmi változást tud előidézni. Ezek az erőteljes és lebilincselő filmek ezt az ígéretet hordozzák.
