“Hogyan merészelik?” vágja könnyekkel a szemében Greta Thunberg az ENSZ klímacsúcsán résztvevő állami vezetők szemébe; miért nem látják a közelgő globális klíma-katasztrófát, és miért nem tesznek semmit ellene? A nyilvánosságra hozott felvétel azonnal végigsöpört az interneten, nyomában az agresszív, gyűlölködő komment-áradattal, tanúbizonyságul, hogy egyrészt az égető kérdéssel kapcsolatos vélemények homlokegyenest ütköznek, másrészt hogy elképesztő szintet ért el a megszokott életformánkat és a status quót megkérdőjelező nézetekkel szembeni intolerancia. De miért is nem veszünk tudomást az emberiséget fenyegető óriási probléma-halmazról? A válasz nem egyszerű. A puszta tudatlanságon vagy közönyön túl azért is, mert a problémák megoldásához először meg kellene értenünk a rendszerszintű igazságtalanság, a multinacionális nagyvállalatok profit-hajszolása, a társadalmi felelőtlenség természetét, látnunk kellene, milyen globális hatása van a helyi tetteknek. Mi teszi hát az absztrakt fogalmakat láthatóvá, érthetővé, kézzel tapinthatóvá? Mi kell ahhoz, hogy az emberek ne dőljenek be a dezinformációnak, a manipulációnak, a cukormázas reklámoknak, és a problémák elől ne komfortzónájukba húzódjanak vissza, hanem megoldást keressenek? A saját köreinken kívül milyen forrásokban bízhatunk a virtuális hálózatok és társadalmi buborékok korában?
Ezekre a kérdésekre nincs egyetlen, végérvényes válasz. Olyan megoldásokat kell keresnünk, amelyek nem egyszerűsítenek, hanem empátiával, átérzéssel közelítenek az összetett problémákhoz. Idei programunk az útkeresésekről szól. A sokszínű és átfogó válogatásban megtalálhatunk olyan dokumentumfilmeket, amelyek a problémákra világítanak rá, és olyanokat is, amelyek azt vizsgálják, milyen alternatívák állnak rendelkezésre az igazságosság helyreállításához, a bajok orvoslásához, a sebek begyógyításához. A nemzetközi és diákfilmversenyben szereplő emberi jogi filmek palettája mellett a program középpontjában a média áll: milyen szerepet játszik a világ képének formálásában, hogyan hatnak a környezeti változások az emberi jogokra, hogyan látják a világot és benne magukat azok a mai fiatalok – gyerektől tinédzserig –, akik hamarosan átveszik a Földet az előző generációktól és akiknek a jogai forognak kockán, ha élhetetlen világot örökölnek.
A hírhedt diszkó-tűzvész kapcsán a romániai egészségügyi rendszert feltáró oknyomozó újságírói nyitófilmtől (Colectív) kezdve a mesterséges intelligencia térnyerését vizsgáló zárásig (Szia, A.I.) a program 46 ország 75 filmjét vonultatja fel. Idén első alkalommal 9 VR projekt is része a programnak. Milyen dokumentumfilmes újításokra ad lehetőséget a technikai fejlődés? Mekkora cselekvési terünk marad, ha egyéni választásainkat már nem csak a technológia, hanem a politikusok, a globális média és a nemzetközi óriásvállalatok is mindinkább befolyásolják? Hogyan tud a mesterséges intelligencia súlyos emberi problémákat megoldani? A vetítéseken kívül a filmek által felvetett kérdésekről vitasorozatot, mesterkurzust, filmkészítési workshopot tartunk, és beszélgetéseket szervezünk filmesekkel és a fesztivál egyéb vendégeivel.
Történelmi dimenzió nélkül a világról alkotott képünk egysíkú és egyoldalú marad. Már magának a dokumentumfilmnek is összetett történelme van, amelynek idén az egyik vonulatában, a litván dokumentumfilmes iskolában mélyedhetünk el. A litván Meno Avilys Filmintézettel és a vilniusi Inconvenient Filmfesztivállal közösen szervezett retrospektív programban nyomon követhetjük a litván lírai dokumentumfilmezés fejlődését a XX. század második felében, amikor a dokumentumfilm-nyelv vizuális dimenziójára került a hangsúly. Az Hommage szekció a nemrégiben elhunyt Agnès Varda és Jonas Mekas előtt tiszteleg, akiknek szakmai elhivatottsága és kreatív látásmódja filmes generációkat formált világszerte.
Ahhoz, hogy alapos ismeretekre tegyünk szert a világ és az emberi jogok állapotáról, a jogtiprásokról, nem elég a médiában felkapott eseteket és szenzációkat követni, hanem elkötelezetten, folyamatosan kell tájékozódjunk. Az emberi jogi dokumentumfilm fesztivál feladata, hogy ötvözze a kreatív teljesítményt a józan reflexióval, rendkívüli történeteket a hétköznapi eseményekkel, az ünnepet a felelősséggel. A világ tele van sebbel, a lángoló erdőktől a tűzvész áldozatainak sérüléséig, amelyekre oda kell figyelnünk a “hogyan merészelik?” égető kérdése okozta első sokkon túl is. A változáshoz vezető első lépés a megértés.
Üdvözöljük a Verzió Filmfesztiválon. Lássunk élesebben!
Oksana Sarkisova, fesztiváligazgató