Elidegenedés

2015 a megriadás és a pánik éve volt. A válságövezetekből menekülőket és egyéb irreguláris migránsokat arctalan, kaotikus és fenyegető tömegként észlelte az európai közvélemény jelentős része. 2016 kulcsproblémái azok voltak az Európai Unióban, hogyan lehetne csökkenteni és ellenőrizni a beáramlást, illetve mit is kellene tenni a már itt lévő védelemre szorulókkal. Morális és egyben praktikus válaszokat vártak az európai társadalmak. Hogyan adjunk úgy, hogy ne adjunk túl sokat?

Eközben a pánik sem ült el. Véres terrorcselekmények, aljas gyilkosságok rázták meg Európa jóléti társadalmait. Szélsőséges politikai erők éreztek rá a lehetőségre, hogy megnyerhetik maguknak a megzavarodott közvéleményt. Régen nem hallott fasiszta retorika nyert mára polgárjogot. Mint annyiszor efféle kritikus helyzetben, identitáskérdésekkel kell szembenézni a politikának és az embereknek. Mit is jelent az, hogy európai? Mit értsünk a gyakorlatban zsidó-keresztény értékrenden? Következik-e a nyugati civilizáció jellegéből a humanitás? Hol húzódnak a felvilágosodás határai? Mikor lesz az idegen migránsból valódi honpolgár? Melyik világ van nagyobb válságban, a nyugati vagy az iszlám? Európa és a nyugati világ nagy vívmányai, amelyek legitimálták a demokráciát és kapitalizmust mára valóban veszélybe kerültek. A szabadságjogok, a jóléti gondoskodás, a vallási semlegesség vagy a szabad helyváltoztatás joga és lehetősége sokszor mint a biztonságunkra veszélyes vagy legalábbis feláldozható luxus jelenik meg. Falak épülnek országok között, kultúrák között és emberek között is. Ezekről az európai, sőt globális problémákról szólnak a fesztivál menekültügyi blokkjának filmjei.

A vetítések után a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai beszélgetnek vendégeikkel, a menekültügy és a társadalomtudományok szakértőivel.

A Magyar Helsinki Bizottság támogatásával.