Vendégek
DocLab Tutor
Tahir Aliyev nemzetközi kapcsolatokból doktorált, MA fokozatot szerzett audiovizuális produkciós tudományokból. Részt vet a bakui Eurovíziós Dalfesztivál, illetve más azeri film- és zenei fesztiválok szervezésében. Korábban Azerbajdzsánban élt, majd 2003-ban Helsinkibe költözött. 2007-ben társalapítója a Helmi Films elnevezésű független tévés és film produkciós irodának, amelynek azóta igazgatója is. Az elmúlt 7 évben a Helmi Films több, mint 20 filmet gyártott, főként kreatív dokumentumfilmeket, mint például Woman on Hold, Unplugged, The Roots, Family Angel, Memories from Baku. 2013-ban Tahir Aliyev az azerbajdzsáni Bakui Médiaközpont vezetője lett.
hangmérnök
2011-ben diplomázott a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Az elmúlt hét évben több, mint száz magyar produkcióban dolgozott hangmérnökként.
David Čeněk filmtörténetet tanít a prágai Károly egyetem filozófiai tanszékén, valamint az Előadóművészeti Akadémia Film és Televíziós Iskolájában (FAMU). Számos cseh filmfesztivál zsűrijének a tagja, elsősorban a spanyol, dél-amerikai és francia filmek szakértője, több mexikói, brazil és spanyol retrospektív program, illetve az új latin-amerikai mozi-sorozat kurátora. Számos könyvet írt és szerkesztett a mexikói, brazil és spanyol moziról, és tár-szerkesztője volt a Visual Anthropology - A Culture Experienced and Seen (Tereza Porybnával és Pavel Mervarttal közösen: Červený Kostelec, 2010) c. könyvnek, nem régiben jelent meg Chris Marker c. monográfiája (JSAF & NAMU, 2012).
Bernard Eisenschitz Párizsban élő filmtörténész, fordító és programkurátor. Publikált könyvei: Roman américain, Les Vies de Nicholas Ray (1990, amerikai kiadás: Nicholas Ray, An American Journey, 2011), Chris Marker (szerkesztő, Róma, 1996), Le Cinéma allemand (1999, 2008), Gels et dégels : une autre histoire du cinéma soviétique, 1926-1968 (szerkesztő, 2000), és Fritz Lang au travail (2011).
Rendező
Harry angol dokumentumfilmes és fotóművész. Rendezőként és operatőrként a megfigyelő pozíciójából szereti követni a valamilyen konkrét problémával küzdő emberek sorsát. Afrikát kiváltképp kedveli, így vetődött el és dolgozott 17 afrikai országban. 2010-ben megalapította az Inroad Films lenevezésű produkciós céget, amellyel el is készítette első teljes estés dokumentumfilmjét, A nap árnyékábant a BBC Storyville és az ITVS International tévécsatornák számára. A 10 országban tévében bemutatott és több, mint 50 nemzetközi filmfesztiválon vetített film számos nemzetközi díjat nyert, többek között 2013-ban One World Media legjobb dokumentumfilm díját. Az Inroad mind mozik, mind a televízió számára készít filmeket. Specialitása a nyers, személyes hangvételű, testközelből megfigyelő filmezés valamilyen egzotikus, távoli helyen. Harry nem rég kezdte meg következő dokufilmjének gyártását észak-nyugat Kamerunban.
rendező
Hajdú D. András 1981-ben született Budapesten. Többszörös sajtófotó-díjas fotós és multimédia készítő. Elhivatott szociofotós, aki elsősorban a magyar és kelet-európai valóság dokumentálásával foglalkozik, fotósorozatai közül számos több éven átívelő anyag. Nyolc éve az Origo internetes portál részmunkaidős fotósa, míg fennmaradó idejét a napi fotóriporteri feladatokon túlmutató, mélyebb, elsősorban szocio-fotóriportoknak szenteli. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola fotóriporteri tagozatán dolgozik óraadó tanárként.
Jochen Hick szabadúszó író, újságíró, film- és televíziós rendező és producer. 1981 és 1987 között a hamburgi szépművészeti akadémián (HFBK) tanult filmezést. 1994-ben megalapította GALERIA ALASKA PRODUCTIONS elnevezésű produkciós céget, amely elsősorban teljes hosszúságú, LMBT témákat feldolgozó dokumentum- és játékfilmeket gyárt. 2007-től 2010-ig a TIMM tévé csatornánál dolgozott megrendelési szerkesztőként, műsor-vásárlóként és program-igazgatóhelyettesként. Részmunkaidőben előadó a berlini Német Film- és Televíziós Akadémián (DFFB). Hamburgban és Berlinben él.
rendező
Magócsi Márton 1979-ben született Budapesten. 2009 óta dolgozik sajtófotósként. 2012 óta jelenlegi munkahelyén, az Origo fotórovat-vezetőjeként több mozgóképet is használó multimédiás anyagot szerkesztett, köztük az ország első interaktív fotóriportját és a díjnyertes A fal, amit mi kerítésnek hívunk című dokumentumfilmet.
rendező
Mészáros Márti eredetileg pszichológus, a Cordelia Alapítványnál dolgozik kínzástúlélőkkel. 2012-ben a TASZ önkénteseként készített rövidfilmeket. Jelenleg saját dokumentumfilmjén dolgozik, mely menekültekkel valamint kínzást túlélőkkel foglalkozik.
S.P.A.R.T.A. – A boldogság földjén, rendező
Anna Uljanovszkban született, filológiát, újságírást és marketinget tanult a Moszkvai Bölcsészettudományi Egyetemen. Végzés után újságíróként dolgozott. 2010-ben végezte el Marina Razbezskina moszkvai Dokumentumfilm és -színház Iskoláját, azóta számos kreatív dokumentumfilmet rendezett, forgatott és vágott. 2012-ben egyike volt az orosz politikai tiltakozásokról tudósító Távozz tél! c. film 10 rendezőjének. A S.P.A.R.T.A. – a boldogság földjén első teljes hosszúságú filmje, amely elnyerte az oroszországi Flahertiana Film Festival Legjobb Film díját.
vágó
1967-ben született Budapesten. 1990 óta dolgozik vágóként. 1998-ban végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola vágó szakán. Több mint húsz filmnek volt vágója különböző műfajokban (játék-, kisjáték-, dokumentumfilm).
rendező
Nagy Dénes 2009-ben rendezőszakon végzett Szász János osztályában a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Egy évet töltött a Berlini Filmakadémián. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori képzésében vesz részt.
Karrierjét a finn parlament tudósítójaként kezdte a ’80-as évek végén. Az YLE finn tévénél dolgozott különféle pozíciókban, például vezette az YLE TV1 dokumentumfilm osztályát, illetve az YLE Teema programigazgatója volt. Három évig a European Documentary Network-öt igazgatta, majd visszatért az YLE-hez kulturális műsor programkoordinátorként. 2011-ben a Finnagora, a magyarországi finn intézet igazgatója lett. Rendszeresen működik közre dokumentumfilmes tanfolyamokon (pl. EDN, Discovery Campus, EURODOC and Television Business School) szakértőként, tutorként és előadóként. 1999-ben diplomázott az EURODOC-on, tagja a Hot Docs nemzetközi tanácsadó bizottságának, továbbá az IDFA Forum-nak, az INPUT-nak és a finn Bonnier’s Journalistic Award bizottságnak, és zsűrizett számos nemzetközi fesztiválon, többek között a Sundance-on és az IDFA-n.
rendező
Petrik András operatőrként végzett a berlini Deutsche Film- und Fernsehakademie-n, 2008-ban. 2009-ben részt vett a Berlinale Talent Campus operatőröknek szervezett workshopján. A fiú című rövidfilmje 2013-ban a Hipnózis Fesztiválon a társadalmi célú reklámfilm kategória nyertese lett.
Bamchade Pourvali francia író és esszéista, szakterülete a film-esszé és a perzsa mozi. Több cikke megjelent Chris Markerről, Jean-Luc Godardról, Wong Kar-wairól, and Dziga Vertovról. A Pompidou Centre “ Planète Marker” c. retrospektív oktatási portfoliójának szerkesztőjeként írta meg “Godard and Marker, essayists” c. cikkét a Cinélittérature 2013 szeptember-októberi számának. Catherine Ermakoff-fal közösen szerkesztette a Vertigo (2013) Chris Marker különkiadását. Pourvali szervezi-szerkeszti az iráni film-történetnek és kortárs iráni mozinak szentelt Cinéma(s) d’Iran fesztivált és weboldalt (www.cinemasdiran.fr).
Kaspar Schröder autodidakta képzőművész és dizájner. Koppenhágában él, de sűrűn dolgozik Ázsiában. Volt kiállítása, illetve kiadott zenét Koppenhágában, Amszterdamban, Brüsszelben, New Yorkban, Sencsenben és Tokióban. City Surfers (Városi szörfösök) (2007) c. dokumentumfilmje elnyerte a D.A.F.F. Fesztivál legjobb dán filmje díjat. Az Opfindelsen af Dr. Nakamats (Dr. Nakamats találmánya) (2009) c. alkotása indult az IDFA középhosszúságú filmek kategóriájában. A parkourosokról és freerunnerekről szóló Min legeplads (Az én játszóterem) (2010) filmjét beválogatták az IDFA Reflecting Images: Panorama and DOC U! versenybe.
Rada Šešić a volt Jugoszláviában, Horvátországban született, Szarajevóban élt, számos dokumentum- és rövidfilmet készített szülőhazájában, filmkritikusként és újságíróként dolgozott a szarajevói rádiónak és televíziónak, illetve a Sineast filmes folyóiratnak. Jelenleg filmes, oktató, kritikus és kurátor, valamint Ameszterdamban, a Holland filmakadémián mentorál. 1993 óta Utrechtben él, 2000 óta az IFFR Rotterdam programtanácsadója, az IDFA egyik bíráló bizottságának tagja. A Szarajevói Filmfesztivál verseny dokumentumfilm programjának és a Rough Cut Boutique vezetője. Számos nemzetközi műhely tutora és pitching-ülés résztvevője (Dragon Forum, Doc Lisboan, Docs Thessaloniki. Baltic Forum Riga, Ex Oriente Prague/Warsaw, Damascus Dox Box, and Doc Edge Kolkata), továbbá a szófiai Balkan Documentary Centre egyik tutora. Hat évig a The Dutch Institute for the Film Education (NIF) intézetben oktatott, s tucatnyi filmfesztivál zsűrijének volt tagja szerte a világon.
Shari Spiegel azóta filmezik, hogy 2003-ban férjével, Alan Berlinerrel közösen készítettek egy rövid filmet az esküvőjükre. Shari az Unokabátyám társ-producere, a film elkészültének egyik mozgatórugója. Kulcsszerepet játszott Alan Berliner az álmatlanságról szóló Wide Awake (Álmatlanság) (2006) c. filmjében forgatókönyv konzulensként és másod-operatőrként, a kamera előtt és mögött egyaránt. Nem filmes életében Shari közgazdász és rengeteg szállal kötődik Budapesthez, ahol az 1990-es évek elején három évig élt. Egyik alapítója és első vezérigazgatója a Budapest Alapkezelő Rt-nek, majd külföldi tanácsadóként dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és oktatott a Bankárképzőben. 2002 és 2007 között a Nobel-díjas Joseph Stiglitz által a Columbia egyetemen alapított progresszív közgazdasági think-tank Initiative for Policy Dialogue (IPD) igazgatója volt. Amikor nem valamilyen filmen dogozik, férjével és kisfiúkkal New York City-ben él, ahol jelenleg az ENSZ Pénzügyi és Fejlesztési Irodája politikai elemzési osztályának vezetője.
Ádám szociális munka szakon végzett az ELTE-n. Évekig dolgozott fogyatékkal élőkkel és hajléktakanokkal. 2011 és 2014 között dolgozott a TASZ videóprogramjában. 2013-ban Sós Mária, 2014-ben Hégető Honorka díjban részesült.
rendező
Szabó Balázs 1985-ben született. A MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának és az ELTE Társadalomtudományi karának hallgatója volt. 2010 óta dolgozik fotóriporterként különböző médiumoknál, első videós/filmes munkája Hajdú D. Andrással közösen készült A fal, amit mi kerítésnek hívunk.
1989-ben született Budapesten. 2009-ben a londoni University of Middlesex hallgatója Film, Video and Interactive Arts szakon. 2013-ban Mozgóképkultúra és Médiaismeret szakon szerzett diplomát a Budapesti Kommunikációs Főiskolán.
Thomas Tode Hamburgban élő szabadúszó filmes, kurátor és szakíró. 1994 óta tanít a hamburgi, bochumi, zürichi és bécsi egyetemeken, volt programkurátor a Kinemathek Hamburgnál és a film, a város és az építészet kérdéseivel foglalkozó "Cinepolis" filmfesztiválnál. Kutatásai középpontjában a film-esszé, a politikai dokumentumfilm, az avantgárd film és a szovjet mozi áll, jelent meg könyve Johan van der Keukenről és Chris Markerről, két kötete Dziga Vertovról, a fotófilmről, a film-esszéről és a Bauhaus és a film kapcsolatáról. Megjelenés előtt áll “Advertising Europe in Film” c. könyve.
rendező
1986-ban született Budapesten. Szakmai gyakorlatát a Krétakörben eltöltött négy év alatt szerezte, ahol tizenhárom színházi és média projektben vett részt, mint filmes és fotográfus, projektvezető. A Krétakörben készítette első dokumentumfilmjét is, "Homo Ludens - Egy színházi projekt naplója" címmel. 2013-ban saját vizuális művészeti műhelyt alapított FAKT13 Visual Lab néven, jelenleg ott dolgozik álló- és mozgóképes projekteken.