Hungarian Premiere

A római menetelés

Mark Cousins ír-skót rendező és író. Filmjei – mint a The Story of Film: An Odyssey, a What is This Film Called Love?, a Life May Be, az A Story of Children and Film, az Atomic, a Stockholm My Love, az I am Belfast és a The Eyes of Orson Welles – láthatók voltak a Cannes-i, Berlini, Velencei és a Sundance Filmfesztiválon, és számos díjat nyertek, mint a Prix Italia, a Peabody, a Stanley Kubrick-díjat és az Európai Filmdíjat az innovatív történetmesélésért. Filmezett Irakban, Szarajevó ostroma idején, Iránban, Mexikóban, szerte Ázsiában, Amerikában és Európában.

Arsenie. Csodálatos túlvilág

Alexandru Solomon az 1990-es évek elején tűnt fel fiatal operatőrként, és játékfilmek rendezése mellett dokumentumfilmeket is kezdett készíteni. Az első román filmesek közé tartozott, akik elkötelezték magukat a kommunizmus alatt kompromittálódott dokumentumfilmezés mellett; és mára ő az egyik vezető romániai politikai filmkészítő, aki jelen van a nemzetközi dokumentumfilmes színtéren is. Legújabb munkái nyilvános vitákat generáltak a dokumentumfilm közéleten belül betöltött funkciójáról, és hozzájárultak ahhoz, hogy a dokumentumfilm a közelmúltbeli történelem újragondolásának színterévé váljon megint. Korábbi munkája, a The Great Communist Bank Robbery (2004), amelyet az ARTE-n valamint a BBC4 rangos Storyville sorozatának részeként sugároztak, elnyerte a franciaországi Pessacban megrendezett Történelmi Filmek Nemzetközi Fesztiváljának legjobb filmjének járó díját, valamint a Documenta Madrid társadalmi értékekért járó díját. A Hideg hullámok (2007) című filmje a politikai történelem egyik hátborzongató fejezete, amelyet három hónapon keresztül játszottak a romániai színházakban. A Szabad Európa Rádió, a román közönség és a kommunista rezsim közötti imádat és gyűlölet történetét dolgozza fel. A Kapitalizmus a mi titkos receptünk (2010) egy új uralkodó osztály felemelkedéséről szól keleten (az ARTE és az RTBF számára készült a Média támogatásával). A Karlovy Varyban bemutatott Tarzan heréi (2017) utópiákról szól, és egy metaforikus dráma, amely a majmok és az emberek közös sorsát fonja össze.

A néma ház

A teheráni születésű Farnaz Jurabchian független filmesként Teheránban és Torontóban dolgozik. Alapdiplomáját francia irodalomból szerezte a Teheráni Egyetemen, ezután iráni művészeti magazinoknak írt és fordított művészeti tárgyú cikkeket. Később kivándorolt Kanadába és filmművészetet tanult a montreali Concordia Egyetemen. Legtöbb filmje a haza fogalmát járja körbe, karakterei mind a társadalom egy-egy csoportjának megtestesítői. Első középhosszú dokumentumfilmje, az engedély nélkül versenyző afgán teniszezőkről szóló Overruled, először a 2016-os Hot Docson volt látható, és öt nemzetközi díjat nyert. A néma ház című önéletrajzi dokumentumfilmjét a 2022-es IDFÁ-n mutatták be, és ugyanezen a fesztiválon a legjobb első egész estés dokumentumfilm díjára jelölték. Fivérével, Mohammadreza Jurabchiannal független filmvállalatot alapított „F&M Productions” néven, amelyben mindketten igazgatóként és producerként dolgoznak.

Mohammad Reza Jurabchian works as an independent filmmaker and cinematographer based in Tehran. He received his BA in photography from Azad University. He was among the best photographers of the year in the 10th Iranian National Biennial of Photography and had several group exhibitions in and outside Iran. He made several short films and documentaries which have been selected for a number of international film festivals. Jurabchian's films are heavily indebted to photography. He tries to depict his relationship with the world around him and his lived experience. He and his sister, Farnaz Jurabchian, started an independent film company, F&M Productions, where they work as co-directors and producers. They directed Overruled and Silent House together.

Ciné-Guerrillas: Jelenetek a Labudović-tekercsekből

Mila Turajlić a jugoszláviai Belgrádban született, díjnyertes rendező. Filmjeit számos fesztiválon vetítették, de európai és észak-amerikai mozikban egyaránt bemutatták. The Other Side of Everything (2017) című filmje, amely az HBO Europe első szerbiai koprodukciója, 32 díjat nyert, köztük a legjobb dokumentumfilmnek járó IDFA-díjat. Mila első, egész estés dokumentumfilmje, a Cinema Komunisto (2011) több mint 100 fesztiválon szerepelt, és 16 díjat nyert, mint például a FOCAL Award for Creative Use of Archival Footage díjat is. Az archív anyagok alapján végzett munkája során Mila személyes emlékek és politikai narratívák metszéspontjában a történelem reprezentációjának kérdéseit vizsgálja, és a történelem elfeledett részeinek újraélesztésére törekszik. Kutatásokon alapuló művészi gyakorlata a MoMA New York megbízásából készült videóinstallációktól kezdve az élő dokumentumfilmes performanszokig terjed. 2020-ban Mila meghívást kapott az AMPAS (Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia) dokumentumfilmes tagozatába. Legutóbbi projektje, a 2022 őszén bemutatott Ciné-Guerrillas és a Non-Aligned: Scenes from the Labudović Reels kétrészes dokumentumfilm, egy archív utazás a harmadik világ filmes születésén át.

Élek, mint bárki más

Faustine Cros 1988-ban született és a belgiumi INSAS-on végzett vágóként. Munkájában hibrid formákkal kísérletezik a dokumentumfilm, az önéletrajzi történetmesélés és a kísérleti film között, saját felvételeit családi videókkal kombinálva. La Détesteuse című diplomafilmjét több nemzetközi fesztiválon bemutatták és díjazták. Az Élek, mint bárki más az első egész estés filmje.

Tartani az eget

Pieter Van Eecke Brüsszelben élő filmrendező és környezetvédő. Első egész estés dokumentumfilmje, a Sámuel a felhők fölött (2016) világszerte több fesztiválon nyert díjakat, többek közt a Chicagói Filmfesztivál Arany Hugó-díját, a Trentói Filmfesztivál Arany Trentiano-díját és a Full Frame Környezetvédelmi Díjat. A Holding Up the Sky a második egész estés dokumentumfilmje, amelynek premierje a 2023-as genfi FIFDH-en volt, és még ugyanebben az évben a mozikban is bemutatták Belgiumban és Hollandiában. Harmadik egész estés dokumentumfilmje, a Planet B az Extinction Rebellion két fiatal klímaaktivistájáról szól, és elsőként a 2023-as Visions du Réelen volt látható.

A magány földrajza

Jacquelyn Mills Cape Breton-szigetről származik, Montréalban él. Magával ragadó, érzékközpontú filmjei gyakran a természethez való gyógyító kapcsolatot vizsgálják. In the Waves című díjnyertes dokumentumfilmjét (2017) a Visions du Réelen láthatta először a közönség. Legutóbbi művét, A magány földrajzát (2022) a Berlinálé Fórumon mutatták be, ahol három díjat nyert, és azóta még 27 díjat kapott, köztük a Hot Docson a legjobb egész estés kanadai film díját és a washingtoni Smithsonian Intézettől a kiemelkedő művészi filmrendezés díját. Jacquelyn a Sundance Doc Fund nyertese volt, jelölték az IDA dokumentumfilm-díjra és a Canadian Screen Awardra. Dolgozott továbbá számos nemzetközi elismerést szerzett filmben vágóként, hangtervezőként és operatőrként.

Hegyek embere

Arun Bhattarai’s first feature-length documentary The Next Guardian premiered at IDFA at the First Appearance Competition in 2017. Since then it has been screened at more than 40 international festivals (True/False, San Francisco IFF, MOMA DocFortnight, Camerimage, Docs Against Gravity, DOK.fest.München, Ambulante etc.), had theatrical releases and broadcasted around the world. His recent short documentary Mountain Man, premiered at IDFA 2022 in the short documentary competition. The film during its project stage won the Best Pitch Prize at If/Then Global Short Pitch and received funding from the International Documentary Association (IDA). Before becoming an independent filmmaker, he worked as a TV director at the Bhutan Broadcasting Service (BBS) for more than 5 years. His television documentary, Kelden won ‘The Asia Pitch’. He graduated from the 1st edition of DocNomads Joint Master in documentary directing in 2014 for which he was awarded full Erasmus Mundus scholarship in Lisbon, Budapest and Brussels. His second feature-length documentary Agent of Happiness is currently in post-production. The project was pitched and developed at Marché du Film Cannes Film Festival and TFI Network market. The project has also received funding from the Sundance Film Institute and the catapult film fund among others. Arun is a Berlinale Talent 2021.

Flotacija

Eluned Zoë Aiano filmrendező, szerkesztő és fordító, eredetileg vizuális antropológus, aki elsősorban Közép-Kelet-Európával foglalkozik. Anna Bennerrel közösen készített rövid animációs dokumentumfilmje, az All Her Dying Lovers, először a Hot Docson volt látható, és megjelent a New York Times Op Docs szekciójában is. 2022-ben az IFDA Academy hallgatója volt. Több különböző rezidenciát is elnyert, például a Wapping Artist rezidenciát Berlinben, a Pépinières Européennes de Création rezidenciát Quebecben és az ENOA rezidenciát az Aix- en-Provence-i operafesztiválon. Filmes tanulmányokat is ír, rendszeres szerzője az East European Film Bulletinnek.

Alesandra Tatić Franciaországban élő vizuális antropológus és feminista aktivista. Etnográfiai terepmunkája globális jellegű, de elsősorban a balkáni és mediterrán régióra koncentrál. Alesandra a női munkásmozgalomban és azzal együtt dolgozik, igyekszik feltárni a feminista hatalmi viszonyokat és a migrációs kérdéseket. Aktivistaként tevékenykedik a Sindillarban, a barcelonai háztartási és ápolási munkákat végzők első szakszervezetében, és ennek keretében alulról jövő kommunikációs stratégiákat dolgoz ki ezzel a nemzeteken átívelő feminista közösséggel. Társalapítója a Wild Pear Arts művészeti kollektívának, és több rövid dokumentumfilm társszerzője. Jelenleg az Ecole des hautes études en sciences sociales (EHESS) doktoranduszhallgatója antropológia szakon.

A csodálatos Afrin: árvizek idején

Angelos Rallis filmjei a nyers valóság és a fikció közötti határokat feszegetik. Saját élettapasztalataiból merít ihletet, és témái szokatlan családi struktúrák, poszttraumás viselkedés, veszteség és sors köré épülnek. Vizuális és művészi megközelítése valahol a kontemplatív mozi, a színház és a fikciós esztétikával kiegészített kreatív dokumentumfilm között helyezkedik el. A hosszú snittek és az elnyújtott idő lehetővé teszi a rendező számára, hogy a közvetlen környezetükben bemutatott szereplőket részletgazdagon ábrázolja. Munkái a lassúság érzetét keltik, elég időt hagyva a nézőnek, hogy megértsék és kapcsolatba kerüljenek a szereplőkkel, valamint elmerüljenek az előttük kibontakozó történetben.

23rd Verzió

17-25 NOVEMBER 2026.