France

Erdők ideje

François-Xavier Drouet politológiát és antropológiát végzett. Rádióriporterként, illetve nyomtatott sajtónál dolgozott mielőtt a kreatív dokumentumfilmes mesterszakba kezdett volna Lussas-ban. Első filmje, a The Initiation bejárta a világot. Társírója volt a Gangster Project című filmnek.

A másik oldal

Mila Turajlic dokumentumfilmes rendező Belgrádból, akinek az első filmjét, a Cinema Komunisto-t, az IDFA-n és a Tribeca Filmfesztiválon mutatták be, 15 díjat nyert, közöttük a legnagyobb elismerést a Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon 2011-ben. The Other Side of Everything című filmje támogatást nyert a rangos Aide aux cinémas du monde-tól, az EURIMAGES-től és a Doha Filmintézettől, illetve elnyerte az IDFA-n a legjobb egész estés dokumentumfilm díját.

Napalm

Claude Lanzmann (1925-2018) francia újságíró, író és filmrendező. Legismertebb munkája, a Shoah (1985), egy kilenc és félórás dokumentumfilm a Holokausztról. Kamaszként csatlakozott a francia ellenálláshoz és a nácik ellen harcolt. A második világháború után filozófiát tanult a Tübingeni Egyetemen, majd a Szabadegyetemen tanított és a Le Monde-ba írt a nácizmus szívósságáról. Lanzmann rengeteg filmet rendezett a Holokausztról és Izraelről, a narratívát mindig első kézből való interjúkból összeállítva. Kitüntetései többek között az Ellenállás Medáliája rozettával, a Francia Köztársaság Főtiszti Becsületrendje és a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendje. Lanzmann egyike a kevés nemzetközi hírű francia művésznek és értelmiséginek, akinek a munkája több millió nézőben nyomott hagyott szerte a világon. Emlékiratait A patagóniai nyúl címmel adták ki 2009-ben.

Lindy Lou: a 2-es számú esküdt

Florent Vassault franciaországi dokumentumfilm-rendező. Számos rövid játékfilm és egy áldokumentumfilm (Bernard Thomas, les secrets de la gloire, 2007) után a szociológus Arnaud Gaillard-ral rendezte meg a díjnyertes Honk! (2011) című dokumentumfilmet az amerikai halálbüntetésről. 2017-ben folytatta vizsgálódását a témában a Lindy Lou, Juror Number 2 című filmmel.

Kinshasa Makambo

Dieudo Hamadi Kisanganiban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban született 1984-ben. 2005 és 2008 között orvosi tanulmányokat folytatott, majd több dokumentumfilmes workshopon vett részt. Két rövidfilmje, a Ladies in Waiting és a Zero Tolerance számos európai (Berlin, Párizs, Amszterdam) és észak-amerikai (Toronto) filmfesztivál figyelmét felkeltették. A Ladies in Waiting ‘‘Pierre and Yolande Perrault’’ ösztöndíjban részesült a Cinema du Réel fesztiválon Párizsban, 2009-ben. 2013-ban az Atalaku, Hamadi első egészestés dokumentumfilmje, mely a 2011-es kongói választásokat örökíti meg, elnyerte a legjobb filmnek járó Joris Ivens díjat Marceline Loridan (Cinema du Réel) prezentálásában, a legjobb külföldi film díját a San Diego Black Film Festival-on az Egyesült Államokban, a zsűri díját a FIDADOC-on Agadirban, Marokkóban, valamint további három díjat. 2014-ben a National Diploma című film elnyerte a SCAM nemzetközi díját, és a Cinema du Réel Potemkin-díját, valamint beválogatták a torontói TIFF-re és közel 60 másik fesztiválra világszerte. 2015-ben legutóbbi munkája, a Mama Colonel utómunkálatai a Sundance Intézettől és az IDFA-Bertha Fundtól részesültek támogatásban.

Hazai pályán

Alisa Kovalenko elvégezte a kijevi Karpenko Kary Színház- és Filmművészeti Egyetemet és a varsói Andrzej Wajda Iskolát. Első egész estés dokumentumfilmjét, Sister Zo (2013) címmel, bemutatták az ukrán DocuDay UA és Molodist fesztiválokon, illetve a moszkvai ArtDocFest-en. Alisa in Warland (2015) című filmje bekerült az IDFA (Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál) versenyprogramjába, és díjakat nyert a marokkói Agadirban megrendezett Fidadoc fesztiválon, a mexikói DocsMX-en és a Párizsi Film és Emberi Jogok Fesztiválján. Ukrajnában a Current Time TV részére rendez egy dokumentumfilm-sorozatot a női fociról.

Home Games

Alisa Kovalenko graduated from the Karpenko-Kary Theatre & Cinema University of Kyiv, and the Andrzej Wajda School in Warsaw. Her first full-length documentary, Sister Zo (2013), featured at DocuDays UA, Molodist IFF (Kiev) and ArtDocFest (Moscow). Her film, Alisa in Warland (2015,) appeared in competition at IDFA, and won awards at the Fidadoc festival of Agadir (Morocco), DocsMX (Mexico), and the Paris Festival of Cinema & Human Rights. She is the director of a documentary series on women's football in Ukraine for Current Time TV.

Kinshasa Makambo

Dieudo Hamadi was born in Kisangani (Democratic Republic of the Congo) in 1984, and studied medicine in 2005-2008. He then attended several documentary workshops. Hamadi is the author of two short documentaries, Ladies in Waiting and Zero Tolerance that caught the attention of festivals in Europe (Berlin, Paris, and Amsterdam) and North America (Toronto). Ladies In Waiting received the Pierre and Yolande Perrault scholarship at Cinema du Réel (Paris) in 2009. In 2013, Atalaku, his first feature-length documentary about the 2011 election campaign in the Democratic Republic of the Congo, won the Joris Ivens award for best first film, Best Foreign Film at the San Diego Black Film Festival (USA), the Jury Prize at FIDADOC (Agadir, Morocco) and three other awards. In 2014, National Diploma received both the International Prize of the SCAM and the Potemkin award at Cinéma du Réel (France), and was selected at TIFF (Toronto) and nearly 60 festivals worldwide. In 2015, Mama Colonel, his latest film, received assistance in post-production from the Sundance Institute and IDFA Bertha Fund.

Lindy Lou: Juror No 2

Florent Vassault is a documentary filmmaker born in France. After several short fiction films and a mockumentary (Bernard Thomas, les secrets de la gloire, 2007), he co-directed the award-winning documentary, Honk! (2011), with sociologist Arnaud Gaillard. It is a take on the death penalty in the United States. In 2017 he continued to pursue the impacts of capital punishment in Lindy Lou, Juror Number 2.

Napalm

Claude Lanzmann (1925–2018) was a French journalist, writer, and film director best known for Shoah (1985), a nine-and-a-half-hour documentary on the Holocaust. As a teenager he joined the French Resistance and fought against the Nazis. After WWII, he studied philosophy at the University of Tübingen, later taught at the Free University, and began writing for Le Monde on the persistence of Nazism. Lanzmann directed several films on the Holocaust and Israel, using firsthand interviews to construct his narratives. His distinctions include the Resistance Medal with rosette, Grand Officer of the Legion of Honour, and Grand Cross of the National Order of Merit. Lanzmann is one of the few French intellectuals and artists of international stature whose body of work left its mark on millions of viewers all over the world. His memoirs, The Patagonian Hare was published in 2009.

Pages

Subscribe to France