Russian

My Unknown Soldier

Anna Kryvenko is an artist working with video and fine art photography. She studied theatre directing at KNUTKT (Ukraine), and alternative theatre directing at DAMU (CZ). She is currently a student at the Centre for Audiovisual Studies at FAMU. Her films and performances have been screened at the Fluidum Festival, Jihlava Documentary Film Festival, Intermedia BB, and Visions du Reél.

How Big Is the Galaxy?

Ksenia Elyan has been a professional editor of documentaries, TV programs, commercials and other video productions for nearly two decades. She has experience as a film director and DoP. In 2010, she graduated as a documentary director from Marina Razbezhkina and Mikhail Ugarov’s School of Documentary Film and Theater, in Moscow.

Munkáshalál

Michael Glawogger Grazban született, tanult a San Francisco-i Művészeti Egyetemen és a Bécsi Filmakadémián. Operatőrasszisztensként kezdte a pályát, később operatőr, forgatókönyvíró és rendező lett. Számos nemzetközileg elismert rövid-, dokumentum- és játékfilmet készített. Utolsó éveiben íróként is bemutatkozott. 2014-ben halt meg a libériai Monroviában, az Untitled című film forgatása közben.

Ugyanarra megyünk

Pieter-Jan Van Damme nemzetközi jogot tanult, a dokumentumfilmezéssel véletlenül találkozott, de hatására megváltoztatta szakmai pályáját. Hétköznapi hősöket keres, akiknek a történetei olyan nagyobb témákat képviselnek, mint a globalizáció, a munka és a migráció.

Orosz meló

Petr Horký újságírást tanult Prágában. Fotóriporter szakra járt Londonban, majd Berlinben, később Prágába költözött, ahol gazdasági folyóiratoknál dolgozott. Munkája sokféle téma irányába elvezette, egyike ezeknek az az orosz történet, ami a The Russian Job című dokumentumfilmjét inspirálta.

Megszállás 1968

Stephan Komandarev az Új Bolgár Egyetemen tanult rendezést Szófiában. Filmjei – a The Balloon (1997), a Dog’s Home (2000), a Bread Over the Fence (2002), az Alphabet of Hope (2003), a The Judgement (2014) és a Directions (2017) – sok díjat nyertek rangos fesztiválokon.

Marie Elisa Scheidt dokumentumfilmezést tanult Münchenben és Torontóban. Filmjei – a Loly H (2013), a Sobota (2014) és a Our Wildest Dreams (2017) – sok díjat nyertek a legfontosabb fesztiválokon világszerte.

Dombrovszky Linda 2013-ban végzett film- és televízió rendező szakon. Készített koncertfilmet, image filmeket, társadalmi célú hirdetéseket, fikciós és kereskedelmi reality sorozatot. Dokumentumfilmjei, kisjátékfilmjei számos nemzetközi filmfesztiválon megfordultak, díjazottak lettek.

Magdalena Szymkow dokumentumfilmes rendező, forgatókönyvíró, és archívumkutató, újságírói háttérrel. Filmje, a My House Without Me (2012), egy filmes esszé a kényszerű költözésről, amit közvetítettek a tévében, sokat díjaztak és széles körben vetítettek nemzetközi fesztiválokon.

Evdokia Moskvina filmgyártást tanult a párizsi Sorbonne-on. 2011-ben rendezett filmje, az Our dreams come true sikeresen debütált a Cannes-i Filmfesztiválon. Jelenleg egy Szíriában 2016-ban készült film utómunkálatait végzi, a történet a civilekről szól a háborúban.

Semmi sem mutatja

Alina Gorlova ukrán rendező és vágó. A kijevi Karpenko-Kary Nemzeti Színház, Film és Tévé Egyetemen végzett. Dokumentumfilmeket és rövid játékfilmeket rendez, társadalmi és reklámhirdetések mellett. Első egész estés dokumentumfilmje a Kholodny Yar. Intro (2016). Második dokumentumfilmje, a No Obvious Signs négy díjat is nyert a 2018-as Docudays UA-n.

Kilenc hónap háború

Csuja László (34) a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett forgatókönyvíró szakon. Foszfor című kisjátékfilmje Tampere, Cork és Edinburgh mellett több rangos nemzetközi filmfesztiválon is versenyzett. Első nagyjátékfilmje, a Virágvölgy a Karlovy Vary-i filmfesztiválon debütált, ahol az East of the West szekcióban elnyerte a zsűri díját. Első dokumentumfilmje, a Kilenc hónap háború Szarajevóban debütált, ahol a filmet a zsűri különdíjában részesítették.

Sárga csizmák a jövőből

John Webster író és rendező, 1967-ben született Helsinkiben két angol tanár gyermekeként, akik Finnországba költöztek. 1996-ban a Helsinki Művészeti és Design Egyetemen végezte el a dokumentumfilm-készítő mesterszakot. 1990 óta független dokumentumfilmeket rendez, melyek számos díjat nyertek Finnországban és nemzetközileg egyaránt. 1993 óta vezeti saját produkciós cégét, a JW Documentaries-t.

Hazai pályán

Alisa Kovalenko elvégezte a kijevi Karpenko Kary Színház- és Filmművészeti Egyetemet és a varsói Andrzej Wajda Iskolát. Első egész estés dokumentumfilmjét, Sister Zo (2013) címmel, bemutatták az ukrán DocuDay UA és Molodist fesztiválokon, illetve a moszkvai ArtDocFest-en. Alisa in Warland (2015) című filmje bekerült az IDFA (Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál) versenyprogramjába, és díjakat nyert a marokkói Agadirban megrendezett Fidadoc fesztiválon, a mexikói DocsMX-en és a Párizsi Film és Emberi Jogok Fesztiválján. Ukrajnában a Current Time TV részére rendez egy dokumentumfilm-sorozatot a női fociról.

Pages

Subscribe to Russian