Verzió..BLOG

A Verzió idén ünnepli tizenötödik születésnapját, közben pedig felnövekvőben van az új évezredben születettek generációja, olyan kihívások elé nézve, amelyek még csak most körvonalazódnak. Fernand Melgar, a korábban svájci bevándorlólétről trilógiát forgató rendező legújabb alkotása a szellemi sérültek különösen érzékeny és örökké aktuális ügyéről szól.

Az Egy nő fogságban című többszörösen díjnyertes dokumentumfilm keletkezéséről, a főszereplőhöz fűződő viszonyáról és a modernkori rabszolgaságról beszélgettünk Tuza-Ritter Bernadett rendezővel.

Báron György filmkritikus, filmesztéta, a Színház - és Filmművészeti Egyetem és a Budapesti Metropolitan Egyetem tanára évek óta tagja a Verzió csapatának, a Magyar Panoráma szekció kurátora. Rövid interjúnkban arról beszélgettünk, hogy áll össze a magyar filmes program, és egyáltalán, hogy áll most a magyar dokumentumfilm.

A Könnyű leckék című dokumentumfilmben egy szomáliai lány, Kafia mindennapi vívódásait látjuk, miközben próbál beilleszkedni Magyarországon. Zurbó Dorottya túllép a menekültábrázolás megszokott panelein és saját hangot ad a főszereplőjének. Interjú a rendezővel.

Fesztiválnapló-sorozatunkban sorra vesszük a filmfesztiválokat, amikre az elmúlt - bő - egy évben eljutottunk, és nem csak a filmekről, hanem a fesztiválról, a városról és a közegről is igyekszünk mesélni. Tavaly nyáron Koszovóban jártunk a Dokufesten, ahol egy rövid videót is készítettünk, most pedig a minden ősszel Csehországban megrendezésre kerülő Jihlavával folytatjuk a beszámolót.

A tavalyi Verzión debütált és most az Indexre is felkerült a Menjek/Maradjak legújabb része, ami három epizódból áll. Az Édes Otthon a hazaköltözés személyes vetületeit igyekszik körüljárni családtörténeteken keresztül. A készítőkkel beszélgettünk.

A rendezők szerepe, pozíciója, munkájuk korlátai és az etikai kérdések, amikkel szembesülnek, kimeríthetetlen téma a dokumentumfilmes diskurzusban. Évről-évre születnek filmek, amelyekben a történetmesélő nézőpontja sokat alakít az alkotás végső formáján. A 2018. januárjában megrendezett Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) kínálatából három olyan darabot szeretnék kiemelni, amelyekben, azt gondolom, a rendező szerepe és nézőpontja sokat hozzáad a filmek értékéhez, és ezeket egy kicsit kontextusba helyezni egyéb kortárs dokumentumfilmes példát vizsgálva.

A rendszerváltás előtt Kubában több mint ezer magyar élt, mára csupán nyolc-tizen lehetnek azok, akik kubai férjeiket követve vagy más okokból elhagyták a hazájukat. Három nő, Irén, Zsuszsa és Ágnes élettörténetében sok a közös vonás, a kamera előtt őszinte lelkesedéssel beszélnek múltjukról, házasságaikról, magyar identitásukról. Eközben a magyarországi 90-es évek hangulatát idéző kubai változásokba is bepillanthatunk. Breier Ádám fiatal magyar alkotót iskolájáról, a Havanna, csak oda hátteréről, forgatási titkokról és persze Kubáról kérdeztük. Március 30-án este héttől a Gregersen Art Pointban vetítik a filmet!

A Sötét álmok 2016-ban (a Tűz a tengeren című filmmel megosztva) elnyerte az Amnesty International díjat a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A magyar közönség a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon láthatta először az alkotást, ami több kategóriában a Nyugdíjas és a Diákzsűri díjakat is elnyerte. 

Valahol Izraelben egy poszt-szovjet bevándorlókból álló breakdance-csapat elhatározza, hogy megnyeri a műfaj legrangosabb nemzetközi bajnokságát, a Battle of the Year-t. Számukra a kiutat magánéleti és egzisztenciális nehézségeikből a tánc jelenti. Roman Shumunov filmjében az egyén küzdelmeivel párhuzamosan az izraeli oroszok kevéssé ismert világa is kibontakozik: egy közösségé, aki megpróbál izraeli lenni egy korántsem barátságos társadalomban. Összefoglaló az idei Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál Mi változunk szekciójának díjazottjáról, a Babiloni álmodozókról.